Idősebb korosztálytól szájából gyakran hangzik el a mondat, hogy "Régen jobb világ volt..." sőt sok-sok esetben hallottam nagyszülőktől, dédszülőktől, hogy ők mennyire sajnálnak minket mai fiatalokat, mert nekünk most mennyivel "nehezebb, bezzeg az ő idejükben..." - én pedig csak csendben hallgattam…
Mai világban nagyon sok minden szól a külsőségekről, arról, mit gondolnak mások és mit látnak mások... mit rakok ki a közösségi oldalra, kivel vagyok kapcsolatban, éppen vele mikor és hol jártam... közzéteszem boldogabbnál boldogabb pillanataimat...
Valóban boldog vagyok? Nekem szól, magamért…
Van úgy, hogy amikor a legkevésbé számítasz rá, akkor látod őt! Teljesen biztos vagy, hogy esélytelen... kicsit átadod magad az érzésnek, hogy szabad vagy, hogy nem gondolsz rá, nem cikázik a fejedben egy kicsit csak úgy élsz... s valahogy a szálak mégis úgy kuszálódnak, valami égi jel mégis vezet,…
"Semmi sem történik véletlenül, senki sem viselkedik véletlenül úgy, ahogy. Mindennek oka van, és bizony addig, amíg nem nyitod fel magad, és nézel mélyen a lelkedbe, azt fogod hinni, hogy veled van a baj. (...) De a saját korlátaid felfeszegetése mindig újabb kapukat nyit meg a szabadság felé."…
"A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz!" (Andrew Matthews)